– Kérjük, mutatkozzon be röviden, mikor indult illusztrátori /művészi pályafutása, milyen szakmai sikerekre büszke?
2000-ben végeztem a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen Grafika Szakirányon. Nagyon korán elhatároztam, hogy könyvillusztrálással szeretnék foglalkozni.
Válogatás eddig megjelent könyveimből:
– Játékos Egyszeregy (2002, 2004), Játékos Ábécé (2003), Játékos Mérés (2003), Játékos Rajzolás (2005), Sziget Kiadó
– Péter Erika: Verselhetek (2007, 2008), Móra Kiadó
– Varga Katalin: Kiugrott a gombóc (2009), Móra Kiadó
– Babamozi Sorozat (2009), Móra Kiadó
– Péter Erika: Csupa Csiga (2011), Timp Kiadó
– Mit jelentenek Önnek Lázár Ervin meséi, mi alapján választotta ki a mesét, amelyhez az illusztrációt készítette?
Amikor erről az illusztrációs pályázatról értesültem, egyetlen percig sem gondolkodtam rajta, hogy induljak -e, vagy sem. Lázár Ervin történetei nagyon közel állnak hozzám a mesék kristálytiszta nyelvezete, ragyogó nyelvi leleményei és mégis hangsúlyos belső tartalma miatt.
A meseválasztáson sem gondolkodtam sokat: amint azt olvastam, hogy szabadon választható a történet, A kislány, aki mindenkit szeretett című remekmű jutott az eszembe. Talán azért, mert önmagamra leltem a mesében, mert én szeretnék lenni ez a kislány, aki képes a feltétel nélküli szeretetre.
– Mit tartott szem előtt illusztrálás közben, mi okozott nehézséget, illetve örömet munka közben?
Ami eleinte gondot okozott, az a gátlás volt, hogy Réber László „után” kell illusztrálni a meséket. Mert az ő rajzai olyan mértékben „hozzánőttek” ezekhez a történetekhez, hogy nem csodálkoznék, ha kiderülne, hogy ez másnak is fejtörést okozott. Azután a szorongás átváltozott örömmé, mert ha a mese tartalmát nézzük, akkor az úgyis azt hozza elő belőlünk, rajzolókból, ami már teljes mértékben a saját, benső birtokunk.
– Min dolgozik jelenleg, mik a jövőbeni tervei?
Jelen pillanatban egy mesekönyvön és egy nagyobb táblaképen dolgozom. Újságokba is készítek illusztrációkat.