Még mindig a televízió az uralkodó médium a 8-14 évesek körében, de az internetezés szorosan követi a televíziózást – számolt be a KID.COMM kutatási projekt eredményeiről a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsának egyik tagja egy műhelybeszélgetésen.
A médiatanács honlapján szerdán közölt beszámoló szerint Vass Ágnes a kutatással kapcsolatban tartott műhelybeszélgetésen a projekt fő célkitűzésének nevezte, hogy feltárja a 8-14 éves, iskoláskorú gyerekek kommunikációs és médiafogyasztási szokásait és attitűdjeit. A kutatás keretében kétezer gyereket és szüleiket kérdezték meg személyes adatfelvétellel.
Vass Ágnes a kutatás lényeges megállapításait bemutatva kedden elmondta, hogy a 8-14 évesek majdnem mindegyike szokott internetezni, a megkérdezettek több mint fele napi gyakorisággal használja a világhálót. A 13-17 éves korosztály képviselőinek 44 százalékával fordult elő, hogy az elmúlt évben böngészés, online keresés közben pornográf oldalra tévedt, 47 százalékukkal pedig az, hogy böngészés közben durva, erőszakos jelenettel találkozott.
A kutatásból kiderült, hogy a szülők a korábbiakhoz képest nagyobb arányban támaszkodnak a gyermekeik számára megfelelő tartalom kiválasztásánál a korhatárjelzésekre mind a televízió, mind a mozi esetében. Vass Ágnes rámutatott, hogy ez a pozitív változás a médiatanács – széles társadalmi egyeztetést követően elfogadott – korhatár-besorolással kapcsolatos ajánlásának hatékony érvényesülését is elősegíti.
Az internetezés előretörése miatt ugyanakkor fontos a hatékony műszaki megoldások alkalmazása is a kiskorúak védelme érdekében. A médiatörvény szerint a káros médiatartalmak – mint a pornográfia vagy az erőszak nyers, közvetlen, naturális ábrázolása – csak akkor lehetnek hozzáférhetők, ha elérésüket valamilyen hatékony műszaki megoldással korlátozzák a szolgáltatók. A műszaki lehetőségekről a médiatanács szintén ajánlást tett közzé, amely elsősorban a szolgáltatók számára készült, de az abban megfogalmazottak a szülők számára is értékes információt hordozhatnak.
Az uniós irányelv szerint a tagállamoknak és az Európai Bizottságnak ösztönöznie kell a médiaszolgáltatókat arra, hogy magatartási kódexeket dolgozzanak ki a gyermekprogramokat kísérő reklámokra, amelyek olyan táplálkozási vagy élettani hatással bíró táp- és egyéb anyagokat ajánlanak, amelyeknek túlzott mértékű bevitele nem ajánlott. A médiatanács tagja megjegyezte, hogy a jövőben Magyarországon is szükség lehet olyan normák elfogadására, amelyek – az egészséges táplálkozási szokások figyelembe vételével – a jelenleginél hatékonyabban védik a gyermekek érdekeit. (MTI)
