Külföldi írók

„Mindenki hozta a maga stílusát”

Bart Moeyaert

Bart Moeyaert flamand költő és író kötetei a világ egyre több pontján megjelennek. A számos díjjal elismert alkotó Broere  (A bátyáim és én) című könyvét a Károli Gáspár Református Egyetem hallgatói ültetik át magyar nyelvre. Máthé Veronikával, az egyetem néderlandisztika tanszékének tanárával beszélgettünk.

 

– Hogyan került a tanszék kapcsolatba Bart Moeyaert szövegével?

Bart Moeyaert ’Broere’ című könyvét 2004-ben olvastam, amikor egy antwerpeni holland nyelvtanár-továbbképzésnek ő volt a vendége. Már akkor megtetszettek a történetek, amikor előre el kellett olvasnunk a könyvet, de igazán akkor kezdtek el „élni”, amikor a szerző olvasott fel belőlük és fűzött hozzá további történeteket a saját életéből. Tehát ez egy abszolút személyes választás volt a részemről. Ami még e könyv mellett szólt, az az, hogy a nyelvezete nem túl nehéz, nincsenek benne hosszú, többszörösen összetett mondatok, tehát akár egy év nyelvtanulás után is meg lehet birkózni velük. És, persze, az is jó ötletnek tűnt számomra, hogy sok év alatt, sok diák létrehoz egy közös művet.

– Van-e (a nyelven túl persze) olyan sajátossága Bart Moeyaert szövegeinek, amiknek a magyarra fordítása nehézséget jelent? Egy szokatlan nézőpont, vagy valamilyen szokatlan téma felvetése például…

A mondatok egyszerűsége és rövidsége sokszor nagy kihívást jelent, mert magyarul egyszerűen nem lehet leírni ennyire rövid és egyszerű mondatokat anélkül, hogy a szöveg ne válna szaggatottá. Tehát sok munka igazán gördülékennyé tenni a magyar szöveget. De a mondatok rövidsége nem csak Bart Moeyaert szövegeire jellemző, hanem általában a flamand és holland irodalomra. Ami miatt utólag mégiscsak nehéznek tartom ezeket a szövegeket, az az, hogy sok minden egyszerűen nincs kimondva bennük, az utalásokból kell kitalálnia az olvasónak, mi is történik. Mutatok rá példát. Pl. A szörny c. történetben ez áll:

„Majd egy kattanás, melyet minden reggel hallottunk, mikor édesapánk felemelte a szoba hőmérsékletszabályozóját huszonegy fokra.

— Igen, most! — mondta bátyám.

A testünk minden izma megfeszült. A pince sötétjében a szörny ordítva felegyenesedett, és egyetlen, négyszögletes szeme narancsosan üvöltve felizzott. Az egész pince beleremegett. Azt hittük, itt a világvége. Halálra váltan meredtünk a szörnyre, hogy elindul-e felénk, de az ott maradt, ahol volt, és felmelegítette az egész házat.”

Ez még az egyszerűbbek közül való, azt hiszem. Aki nem szerette ezeket a történeteket, az szintén erre panaszkodott, hogy a történetekben megjelenő asszociációk nagyon távol állnak tőle, számára nehezen megfejthetők. De, persze, voltak olyanok is, akik értékelték ezt a fajta történetmesélést.

 

– Bart Moeyaert főként ifjúsági regények írójaként vált híressé, aki persze más műfajban is alkot. Hogyan vélekednek a néderlandisztika tanszéken a gyermek- és ifjúsági irodalomról?

Magyarországon – bár nagyon sok lelkes művelője is van a tárgynak – még mindig nincs egyöntetű vélemény arról, hová helyezhető a gyermekirodalom.

Külön gyerek- és ifjúsági irodalmas kurzusunk nincs, de időnként írnak nálunk szakdolgozatot ilyen könyvekből. A ’Broere’ egyik történetének (A király nálunk járt) fordítási problémáiról írt egy tanítványunk, ugyanabban az évben egy másik BA-szakdolgozat Francine Oomen ’Hogyan éljük túl…’ sorozatát hasonlította össze hasonló, magyar könyvekkel. És még egy gyerekkönyves szakdolgozatról tudok, egy, még a régi fajta, osztatlan képzésben diplomázott tanítványunk Annie M.G. Schmidt ’Jip en Janneke’ könyveiről írt. (Annie M.G. Schmidt több könyve megjelent már magyarul, de ebből a sorozatból még egy sem.)

Egyébként én a ’Broere’-t nem tartom ifjúsági könyvnek, annak ellenére, hogy csak 2010-ben jelent meg a ’felnőtt’ kiadás. A különböző kiadásokról egy kevés itt  olvasható. A ’Broere’ megjelent már angol, német, francia, olasz, afrikánsz és koreai nyelven is, a fordításokat ifjúsági könyvként marketingelték mindenhol.

– Honnan merítenek anyagot és információkat a munkához, mi segít a tájékozódásban?

A fordításokon keresztül elég szoros kapcsolatban vagyunk magyar és holland/flamand kiadókkal, úgyhogy értesülünk a fejleményekről. Meg, persze, a különböző könyves portálokról.

– Mit lehet tanulni egy ifjúsági regény lefordításakor? Van-e érvényes üzenete ennek a munkának például a magyar ifjúsági irodalom felé?

A ’Broere’ (A bátyáim én én) inkább novelláskötet, bár vannak témák és motívumok, amik összekötik a történeteket, és a sorrendjük sem véletlenszerű. Én nagyon szeretem ezeket az írásokat a bennük lévő finom humor és a költői nyelvezet miatt. Illetve nagyon jól ki van találva az elbeszélő perspektívája: 7 fiútestvér közül a legkisebb szemszögéből látjuk az eseményeket – a többiek már ismerik, hogy „hogyan működik a világ”, ő pedig a történet pillanatában csodálkozik rá. És, persze, ez nagyon hálás szerep.

Hogy Bart Moeyaert munkásságának mekkora hatása lehet, valószínűleg ki fog derülni 2013. október végén, amikor Budapestre látogat az író, hogy egy előadást tartson, majd egy fordítói workshopot a ’Lamelos’ című novellából.

– Tervezik-e a fordítások magyar kiadását valamelyik kiadónál?

A nyáron szeretném feltenni a honlapra az összes többi  szöveget, hogy teljes legyen a kötet. Sajnos, a Flamand Irodalmi Alapítvány támogatását a könyvkiadáshoz nem nyertük el, ez részben az én hibám, mert maradtak a szövegekben még félrefordítások, amiket nem sikerült kiszűrnöm a szerkesztés során, részben az Alapítvány stratégiája, miszerint ők ennél csak jóval egységesebb stílusú, egyenletesebb színvonalú fordítás kiadását támogatnák anyagilag. A szövegeket  természetesen javítani  fogom. Azon viszont nem tudok változtatni, hogy a 45 szöveget 41 különböző ember fordította, és mindenki hozta a maga stílusát, és elképzeléseit arról, hogy egy család tagjai hogyan beszélnek egymással, hogyan szólítják meg egymást. Ebben valószínűleg túlságosan makacs vagyok, de azt gondolom, hogy értékes része a magyar fordításoknak ez a fajta a sokszínűség. Szeptembertől  tíz történet lesz elérhető magyarul a neten, ehhez mind a szerző, mind a kiadó (Querido) hozzájárult. Sajnos, többhöz nem, pedig én nagyon szerettem volna az egész könyvet online publikálni. Jó lenne, ha sok emberhez eljutnának Bart Moeyaert ’A bátyáim és én’ történetei, és esetleg majd könyvként is megjelenhetne az egész gyűjtemény.

– Hogyan működik a Károli Gáspár Református Egyetem néderlandisztika tanszéke? Hány oktató és hány diák jár ide?

A Károli Gáspár Református Egyetem Néderlandisztika Tanszéken 8-an oktatunk holland nyelvet, holland és flamand irodalmat, holland nyelvészetet, kulturális ismereteket, művészettörténetet, holland-magyar és magyar-holland fordítást és tolmácsolást (és még jó pár tárgyat, de ezek a fő vonalak).

A BA (Bachelor)-képzésre emelt szintű angol vagy német érettségivel lehet jelentkezni, tehát a legtöbben az első évben kezdik el tanulni a holland nyelvet.  Kb. 20 főszakos elsősünk szokott lenni, az idén és jövőre 25-re bővült a felvételi keretszám.

A lemorzsolódás nem jellemző, viszont gyakran megcsappan egy-egy csoport létszáma, mert (az egyetemen keresztül) a tanszék sok külföldi tanulmányi- és gyakornoki ösztöndíj-lehetőséget tud biztosítani Belgiumban és Hollandiában, ill. a környező országok egyetemeinek néderlandsztika szakjain. A néderlandisztikát u.n. minor szakként is fel lehet venni. Ez azt jelenti, hogy ha valaki felvételt nyer a Károli Gáspár Református Egyetem bármelyik szakára, szeptemberben jelentkezhet egy főképp nyelvi, „mini képzésre” hollandból.

A BA-képzés része a – választható, vagy éppen egy minorral kiváltható – fordítási specializáció, amelynek  egyik tárgya volt az a Fordítástechnika óra, amin másodévesek Bart Moeyaert Broere (A bátyáim és én) c.  kötetét fordították.

Az MA (Master)-képzésre, ami még 2 év nyelvtanulást, ill. a fent felsorolt tárgyak még magasabb szintű elsajátítását jelenti, 7-8 diák jár évfolyamonként.  Ami újdonság, hogy idén szeptembertől  fordítói szakirányú továbbképzés indul az egyetemen holland nyelvből is, ahová szintén várjuk a szakfordítás és műfordítás iránt érdeklődő hollandosokat.

– Milyen témakörökben végeznek kutatásokat?

A tanszékvezetőnk, dr. Daróczi Anikó középkori misztikus irodalommal foglalkozik, nemrég jelent meg a Beatrijs magyar fordítása. Talán mindannyiunk kutatási területeit túl hosszú lenne felsorolni, ami itt témába vág, hogy Anikón és rajtam kívül még dr. Balogh Tamás foglalkozik műfordítással.

Bart Moeyaert beszél a Broere című könyvéről – videó magyar felirattal

A videóban idézett történet itt olvasható

Comments are closed.

Powered by: Wordpress