Klasszikusok

Lévai Sándor

levai

Lévai Sándor (Balassagyarmat, 1930. augusztus 3. – Budapest, 1997. január 4.) 1984-ben (fotó: Lippay Ágnes)

Lévai Sándor 1930-ban született a Nógrád megyei Balassagyarmaton. 1949–1954 között elvégezte a Magyar Iparművészeti Főiskola Színpadtervező Főtanszakának, díszlettervezői szakát, Bod László, Miháltz Pál, Oláh Gusztáv és Varga Mátyás mestertanárok keze alatt.
Első munkahelye 1954-ben a Kecskeméti Katona József Színház volt, ahol díszlettervezőként állt munkába. 1955–1956 között a Budapesti Állami Bábszínházban, majd 1956–1958 között a győri bábszínházban dolgozott ösztöndíjasként, majd díszlettervezőként és bábszínészként. 1960–1983 között a Magyar Rádió és Televízióban kapott alkalmazást, mint báb- és díszlettervező művész, itt már bábjátszó művészként is több „szerepet kapott”, így ő mozgatta a János vitéz címszereplőjét is.
Lévai Sándor nevéhez több – mára klasszikussá vált – televíziós mese film díszleteinek és bábjainak tervezése fűződik: az 1962–1979 között sugárzott Mi újság a Futrinka utcában c. sorozat Bródy Verával közösen tervezett bábfigurái. A mesék forgatókönyveit Bálint Ágnes (1922–2008) televíziós szerkesztő írta. Majd következett a Holló király, a János vitéz, Csupafül, Rémusz bácsi meséi, Zsebtévé figurái, végül a (talán) legismertebb, a Süsü, a sárkány c. sorozat, amelynek címszereplőjét, Süsü figuráját Lévai tervezte és alkotta meg.
A Magyar Televízió 1976 karácsonyán mutatta be az új bábfilmsorozatot, amelynek meséjét Csukás István írta, a film zenéjét Bergendy István szerzette. A sorozat dramaturgja Takács Vera, a báb- és díszlettervező Lévai Sándor volt, a filmsorozatot rendezője Szabó Attila (1935–1998) rendezte. Süsü, a jólelkű, egyfejű sárkány „magyar hangját” Bodrogi Gyula kölcsönözte, magát a bábot Kemény Henrik (Pehartz Imrével együtt) bábművész mozgatta, a Népművészet mestere, aki munkásságáért jóval később, 2005-ben Kossuth-díjat is kapott.
Rádiós, televíziós évei alatt, 1979-től kezdve „Interdiszciplináris Tudományos Diákkört” és nyári egyetemeket szervezett szakértelmiségiek (építészek, közgazdászok, orvosok, szociológusok) bevonásával. Lévai Sándor elképzelése szerint olyan komplex életmód mintáját, egyfajta „ideális lakóközösség” megvalósítását keresték, amelynek kereteit maguk a résztvevő lakótársak terveznék meg és alakítanák ki.
Tagja volt a Bábművészet Nemzetközi Szövetségének, a Charleville-Mézières-i székhelyű UNIMÁnak (Union Internationale de la Marionnette), a honi szakmai egyesüléseknek, a Színházművészeti Szövetségnek és a Film- és TV-Művészeti Szövetségnek is. Munkáival rendszeresen szerepelt az UNIMA kiállításain, a Magyar Televízió díszlet- és jelmeztervezőinek szakkiállításain.
Bábfilmjei:

Holló király
János vitéz
Csupafül
Mi újság a Futrinka utcában
Rémusz bácsi meséi
Zsebtévé
Süsü, a sárkány
A nagyeszű sündisznócska
Futrinka utca
Csillagvitéz

Forrás: wikipédia

 

Comments are closed.

Powered by: Wordpress