Klasszikusok

155 éve született Selma Lagerlöf

selma2

 

 

Selma Lagerlöf 1858. november 20-án született a värmlandi Mårbackában (ejtsd: mórbakka), Nyugat-Svédországban. Édesapja, Erik Gustaf Lagerlöf nyugalmazott hadnagy és földbirtokos volt, édesanyja, Louise Elisabeth Wallroth vagyonos filipstadi kereskedőcsaládból származott. Szülei mély evangélikus vallásossága Selma egész életére és író munkásságára kihatott.
Apai nagyszülei, Daniel Lagerlöf katonai írnok és uradalmi intéző, és felesége Lisa Maja Wennerwik, szintén lelkészcsaládból származtak. A nagymama előtt Mårbackát három generáción át a család női tagjai örökölték, és mindegyikük lelkészhez ment feleségül. Apai nagyszüleinek történetét Selma Lagerlöf a Liljecronas Heimat című regényében örökítette meg.
A kis Selmát otthon tanították, így a többi gyerektől elszigetelten nőtt fel a családi birtokon. Nagyanyjától hallotta azokat a meséket és legendákat, amelyek később műveiben felbukkannak.
1885-től 1895-ig egy lányiskolában tanított. Ekkor fogott bele első regényébe, a Gösta Berling történetei (1891) című terjedelmes munkába (eredeti címe Gösta Berlings saga). A könyv először nem aratott nagy sikert, csak a dán fordítás 1893-as megjelenése után, Georg Brandes pozitív kritikájának hatására vált a svéd romantikus megújulás részévé.
1894-ben ismerkedett meg Sophie Elkan írónővel, akiben barátra és társra lelt. A fennmaradt levelezésük alapján kapcsolatuk szerelmi jellegű volt.
Miután 1895-ben felhagyott a tanítással, a Svéd Akadémia pénzügyi támogatása mellett minden idejét az írásnak szentelte. Sophie Elkannal közös szicíliai utazásai ihletésére született az Antikrisztus csodái (1897) című regénye.
1906-1907-ben megjelent a legnagyobb nemzetközi népszerűségnek örvendő ifjúsági könyve, a Nils Holgersson csodálatos utazása, melyben egy parányira összement kisfiú utazza be Svédországot vadludak hátán. A meseregény az író eredeti szándéka szerint – földrajz-tankönyv. Ebből a művéből később népszerű rajzfilmsorozat készült, melyet Magyarországon is vetítettek.
Selma Lagerlöf Nils Holgersson ifjúsági könyve legalább akkora siker volt a művelt világban, mint Rudyard Kipling 1894-ben írt A dzsungel könyve c. regénye. Több mint negyven nyelvre lefordították Lagerlöf művét, Magyarországon is húsznál több kiadást ért meg.

selma
1909-ben kapta a Nobel-díjat „magasrendű idealizmusa, élénk képzelete és szellemi érzékenysége elismeréséül”. A díjjal a Svéd Akadémia elismerte a Nils Holgersson meseregényben kifejezett mélyen morális gondolatot is: “inkább maradjak örökké törpe, mint hogy eláruljam a barátomat”. A Nobel-díjjal járó jutalomból visszavásárolta a családi birtokot, a szeretett Mårbackát, ahol született, s amely alkoholista apja adósságai miatt úszott el annak halála után.
Lagerlöf műveire jellemző a misztikum keveredése a valósággal, a meseszerű elemek megjelenése a realista környezetben. Lagerlöf világa a démonok és tündérek lakta Svédország.
A második világháború közeledtével Lagerlöf segített német értelmiségieket kimenekíteni Németországból a náci rémuralom elől. Amikor a Szovjetunió 1939-ben megtámadta Finnországot, Selma Lagerlöf a Nobel-díjjal járó aranyérmét elküldte a finn kormánynak azzal a szándékkal, hogy segítse őket a Szovjetunió elleni harcban. Bár a finn kormányt a gesztus mélyen meghatotta, az érmet visszaküldte az írónőnek.
Per Olov Enquist Képcsinálók című drámájában azt dolgozta fel, miképp hatott Lagerlöf életére és munkájára apja alkoholizmusa. A dráma színpadi- (1998) és tévéfilmváltozatát (2000) is Ingmar Bergman rendezte.
Élete utolsó évtizedeiben megírta dokumentumértékű három vaskos könyvet kitevő memoár köteteit. 81. évesen otthonában érte a halál.

  • Nils Holgersson csodálatos utazása a vadludakkal. Ford. Tábori Piroska. Budapest: Tarka Könyvek, 1921. 32 p. Ser. Tarka Könyvek
  • A halál kocsisa. Elbeszélés. Ford. Leffler Béla. Gyoma: Kner, 1929. 158 p.
  • Amikor én kislány voltam. Ford. G. Beke Margit, ill. Belatiny Braun Olga. Budapest: Athenaeum, 1936. 231 p.
  • Csodálatos utazás: Nils Holgersson útja a vadludakkal. Ford. G. Beke Margit, ill. Belatiny Braun Olga. Budapest: Athenaeum, 1937. 220 p.
  • Az antikrisztus csodái. Ford. Pogány Kázmér. Budapest: Franklin Társulat, 1942. 337 p.
  • Veronika kendője. Cleveland, Ohio. Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1950-es évek. 95 p. Ser. Magyar könyvtár
  • Nils Holgersson csodálatos utazása. Ford. Beke Margit, ill. Kass János. Budapest: Móra Kiadó, 1958. 350 p.
  • Krisztus-legendák. Ford. és az előszót írta Tóth Sándor. Budapest: Szt. István Társ., 2008. 193 p. és Franklin Társulat, Budapest kiadása, Fordította: Leffler Béla
  • Arne úr kincse. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, 1991
  • Liljecrona otthona. Fordította: Leffler Béla, Franklin-Társulat Kiadása, Budapest
  • Gösta Berling két kötetes. Fordította: Benedek Marcell, Franklin-Társulat Kiadása, Budapest
  • Helga-Marianna. Fordította: Benedek Marcell, Franklin-Társulat Kiadása, Budapest
  • A Császár. Franklin-Társulat Kiadása, Budapest
  • A Generális Gyűrűje – A Lőwenskjöld Leány. Franklin-Társulat Kiadása, Budapest
  • Jeruzsálem I-II. Franklin-Társulat Kiadása, Budapest

Forrás: wikipédia

Comments are closed.

Powered by: Wordpress