Stian Hole: Garmann nyara

A hatéves Garmann iskolába készül – ez az utolsó „szabad” nyara… Az egyedi képi világgal megjelenített magával ragadó történet a gyermekek legbensőbb titkairól mesél. A gyermeki lélekbe nyit ablakot azáltal, hogy megeleveníti ki nem mondott félelmeiket, szívbemarkoló bánatukat, ártatlan rácsodálkozásukat a világra.

Stian Hole maga illusztrálta, írta és tervezte ezt a különleges könyvet, mely a hatéves Garmann utolsó „szabad” nyarának eseményeit mutatja be. Megfogalmazza várakozó érdeklődéssel és félelmekkel teli izgalmát, melyet az iskolakezdés okoz, vagy épp az, hogy a többi gyerekkel ellentétben neki még csak mozogni sem mozognak tejfogai, nemhogy kiesnének…

A különleges grafikai megoldásaival, modern illusztrációs felfogásával is kitűnő képeskönyv nemcsak a gyerekek és a szülők, hanem a kritikusok elismerését is kivívta világszerte. Elnyerte a legrangosabb nemzetközi gyerekkönyvdíjakat: a norvég Brage-díjat (2006); a Bolognai Gyerekkönyvfesztivál fődíját, (2007); a német ifjúságikönyv-díjat (2010).

A példátlan nemzetközi siker mára sorozattá növelte a Garmann-köteteket. Így Norvégiában már megjelent a Garmann titka és a Garmann utcája című könyv is.

Kardamóm a világ legnyugodtabb, legkedvesebb városkája. Lakói mind szeretik egymást, sohasem haragszanak senkire. Basztián rendbiztosnak nincsen semmi dolga, csak a környék három rablója, Kaszper, Jeszper és Jónatán zavarják a rendet. Hol a vegyesboltot, hol a hentest, hol a péket látogatják meg éjszaka. Aranyéletük lenne, ha nem öntené el őket a kosz, ha nem lenne áthatolhatatlan szobáikban a rendetlenség. Ezért hát elrabolják Zsófi kisasszonyt, a remek háziasszonyt, hogy takarítson és főzzön rájuk. Ám a dolgok nem úgy alakulnak, ahogy a rablók képzelték…

Hogyan javul meg és válik Kardamóm városka megbecsült lakosává Kaszper, Jeszper és Jónatán, ezt meséli el a mulatságos, izgalmas fordulatokban gazdag mesekönyv, melynek illusztrációit maga a szerző rajzolta, és tréfás, könnyen megtanulható dalait is ő maga szerezte.

A Scolar Kiadó gondozásában megjelent új kiadás fordítója Büki Zsófia, aki G. Beke Margit 1965-ben készített fordítását felhasználva ültette át magyar nyelvre a történetet és a dalok szövegét. Szem előtt tartotta azt, hogy az új fordítás a lehető leghűebben adja vissza Thorbjörn Egner meséjét, mely a norvég nemzeti örökség részét képezi.

A korábbi magyar kiadásból rádiójáték és tévéfilm is készült.

2010 Berlin. Maik Klingenberg, a tizennégy éves kamasz éli az ilyen korú srácok unalmas mindennapjait. Egy berlini gimnázium tanulója, családi élete a megszokottan zűrös: anyja alkoholista, a csőd előtt álló ingatlanos apja szeretőt tart, Maik reménytelenül szerelmes Tatjana nevű szerb származású osztálytársnőjébe. Magányos, érzékeny, okos, szentimentális, ám a gyakorlati életben tökéletesen tapasztalatlan és kissé gyáva. Eljön a vakáció ideje, de Maik nem mehet nyaralni, két hétre egyedül marad a város szélén álló nagy házban, anyja újabb elvonókúrán, apja a titkárnőjével vidéken „dolgozik”. Ekkor jelenik meg a ház előtt egy lopott autóval Csikk becenevű osztálytársa, aki eredetileg az Andrej Csicsacsov nevet viseli. A két srác gyorsan összebarátkozik, és a meglovasított trogya Ladával, nagyjából tisztán az unalom leküzdése ellen, elindulnak a nagy utazásra, Csikk rokonaihoz, Havasalföldre. Hogy nem jutnak el oda, az természetes… A regény, amolyan kettős nevelődési regény, másrészt epikus road movie, a Kelet-Németországon át vezető kalandozás története, Maik egyes szám első személyű narrációjában előadva.

A német kritika előszeretettel nevezte az új Zabhegyezőnek a regényt, nem egészen alaptalanul. Kamaszromantika, tapasztalatlan gyerekek kalandjai, az otthontalanság érzése a felnőttek világában, mint Salinger egykori sikerkönyvében. Kallódó fiatalok a szellemesen és ötletesen bonyolított cselekményben, könnyű kézzel, de nem felületesen megírva.