Bábszínházak Hírek Ki kicsoda?

90 éves Bródy Vera bábművész

 

‚‚Bródy Vera bábfiguráin generációk nőttek fel. Misi mókus, Mazsola, a Futrinka utca, a Diótörő, a Háry János és A fából faragott királyfi tervezője október 14-én ünnepli születésnapját” – olvastuk a Tollal.hu közéleti és kulturális portálon.

vera97

Bródy Vera bábművész (balra) Bálint Ágnes íróval, televíziós szerkesztővel; közös munkáik kicsik és nagyok számára egyaránt közismertek (Fotó: www.balintagnes.hu)

‚‚A magyar színházművészet egyik meghatározó személyisége, Bródy Vera 1949-ben színészként kezdte a pályát a Művész Színházban, de Szergej Obrazcov első magyarországi vendégjátékának hatására a báb felé fordult érdeklődése. Az Iparművészeti Főiskolán tanult. 1951 és 1954 között az Állami Bábszínház műhelyének szobrásza, 1956 és 1958 között a Győri Állami Bábszínház művésze volt, 1958-tól pedig ismét az Állami Bábszínházban dolgozott, ahol emblematikus előadások bábjai, díszletei, jelmezei kerültek ki a keze alól. Ezek közülük első az 1952-es Misi mókus volt. Tersánszky Józsi Jenő hőse több kalandnak, így több előadásnak is főszereplőjévé vált, az 1961-ben bemutatott Misi mókus vándorúton azóta is levehetetlenül szerepel a színház repertoárján.

Ezt követte a Meseláda, a Csodafurulya, a Csalavári Csalavér, több Andersen-mese, a Százszorszép, a Hamupipőke, a Hófehérke és a hét törpe, az Ezüstfurulya, A szarvaskirály, a Jancsi és Juliska, a János vitéz, a Fajankó kalandjai, az Aladdin csodalámpája, A három kismalac, a Csipkerózsika, a Világszépe, a Fehérlófia, A csodálatos kalucsni, a Toldi, a Piroska és a három kismalac, a Dani Bogárországban, a Foltos és Fülenagy, A gyáva kistigris, a Bohóc rókák és egyéb mókák, Az elvarázsolt egérkisasszony, továbbá a felnőtteknek szóló Biztos siker, A szőke ciklon, amit az Állami Bábszínháznak az első nemzetközi sikert hozó előadás, a Szentivánéji álom, az Angyal szállt le Babilonba, majd A sárkány követett. Több produkcióban dolgozott együtt díszlettervezőként Koós Ivánnal, mások teljes látványát egyedül jegyezte.

1968-ban férjével Párizsba költözött, de kapcsolata nem szakadt meg az Állami Bábszínházzal, és olyan jelentős előadások fűződtek nevéhez, mint a világot járt Bartók-mű, A fából faragott királyfi, A pagodák hercege című Britten-opera, Kodály Zoltán Háry Jánosa, Shakespeare drámája, A vihar, amiért a kritikusoktól a legjobb jelmez díját kapta meg vagy a Rámájana. Természetesen gyerekeknek készült produkciókban is dolgozott: a Tündér Lala, a Gulliver az óriások földjén, a karácsonyi klasszikus, a ma is játszott Diótörő, a Hamupipőke, a Vásári bábkomédiák, a Varjúdombi meleghozók, A csodaszarvas népe, A Hollókirály, A repülő kastély bábjai mind neki köszönhetőek.

A francia fővárosban grafikákat, illusztrációkat, bábokat készít, ismeretterjesztő cikkeket ír, több könyvét adták ki Franciaországban, Németországban, Svájcban, Skandináviában, Nagy-Britanniában. 1972-től bábpedagógusként is dolgozik, gimnáziumi csoportjával bábelőadásokat hozott létre Párizsban, vezetett bábos táborokat Bretagne-ban. Ilyen volt A tűzmadár, a Stravinsky-darabot az Állami Bábszínház művészeivel is megrendezte.

mazsola

Mazsola és Manócska Bródy Vera műhelyéből (Kép: mediaklikk.hu)

Bródy Vera munkáit azok is ismerik, akik nem jártak az Állami Bábszínházba, hiszen a Magyar Televízió bábos mesejátékai közül ő álmodta meg Mazsolát vagy a Mi újság a Futrinka utcában? lakóit (ők később „átköltöztek” a Budapest Bábszínházba), de a Játsszunk bábszínházat! sorozat, a Gombóc tündér, a Tükrös-játék, a Dugasz Matyi, a Petruska vasárnapja és az Egyszeregy királyfi mind-mind az ő tervezőasztalán születtek.

1959-ben Munkácsy-, 1967-ben Jászai-díjjal tüntették ki, 2010-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét.”

 

Forrás: tollal.hu

Comments are closed.

Powered by: Wordpress