Ajánlók Cikkek

Egy kicsi múlt, egy kicsi jelen

A Tasnádi István által írt A kőmajmok háza című ifjúsági regény nem kevés kihívás elé állította a filmváltozat készítőit, a forgatókönyvet is jegyző Tasnádit és Fonyó Gergely rendezőt: azon kívül, hogy a regény két idősíkban játszódik (harminc évvel ezelőtt és napjainkban), helyenként varázslatos elemek tarkítják a realisztikus történetet, és mindemellett bizonyára legalább annyira nehéz, mint amennyire inspiráló, hogy a magyar ,,retró” gyerek- és ifjúsági filmeknek ma is nagy a kultusza. Bár több évtizede készült filmekről beszélünk, számos tévécsatorna eléldegél ezek ismétléseiből is.

Szóval nagyok az elvárások, és hinnénk is meg nem is, hogy lehet a korábbi gyakorlatnak folytatása: az elmúlt években ugyanis bárki bármilyen minőségű gyerekfilmet készített Magyarországon (nem készült ilyenből sok), a piros pont előre be volt írva neki, hiszen egy közművelődési szempontból ugyan rendkívül fontos, minden más szempontból viszont teljesen hanyagolt és elfeledett nézői csoportot célzott meg. Ez az elhanyagoltság többek között abban is megmutatkozott, hogy kevés pályázati és egyéb forrás állt rendelkezésre ilyen témájú ,,rétegfilmek” elkészítésére, ami nyilván nem segítette a minőségi munkát.

De majd most fog megtörténni a varázslat, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Fehér György operatőrről elnevezett 2014-es pályázatán 120 millió forinttal támogatta a tévéfilm elkészültét, a Magyar Televízió 1-es műsorán pedig december 26-én mutatják be a kész alkotást.

haumann_jarja

Járja Erik és Haumann Péter

A zömében idén nyáron leforgatott film több erős pillérre is épít: remek a szereplőgárda, érzékeny az operatőri munka, rengeteg finom poént , a retróból adódó helyzetkomikum ízléses kiaknázását hallhatjuk és láthatjuk, és merész hangulatváltások közepette haladunk előre a cselekményben.

Egy gyerekfilm készítésekor a megfelelő gyerekszereplők fellelése tekinthető az egyik legnagyobb kihívásnak, ami sokkal nehezebb, mint rutinos színészekre támaszkodni. Egy gyerekszereplőnél az a legjobb, ha semmiféle manírt nem alkalmazva csupán ,,él” a filmben, ha valamilyen ösztönös kapcsolatot létesít az eljátszandó szerep és a saját személyisége között, ez pedig jóval nehezebben instruálható. Jelen esetben a két főszereplő gyereken sok múlik, de nem lehet okunk panaszra.

A készítők arra is odafigyeltek, hogy Kornélt játszó Járja Erik és a Gyurit alakító Fazakas Bendegúz karaktere másképp épüljön fel.

A lágy arcvonású, de élénk tekintetű Járja Erik Kornél-figurája intellektuálisabb; igyekszik minél kevesebbet kiadni magából, cinikus és kiábrándult. Az érzelmek, a ki nem mondott szavak elfojtásából eredő betegsége (gyengesége, amit titkolni szeretne), asztmás rohamai, ahogyan valóban ijesztő fuldoklással kapkod levegő után, elárulják, hogy számára ez az elfojtás élet-halál küzdelem. Járja Erik szavak nélkül is kérdező pillantása a film atmoszférájának meghatározó eleme.

   Fazakas Bendegúz Gyuriként sokkal ösztönösebben lép fel; igazi vagány gyerek, akiben tényleg van valami megfékezhetetlen vadság, ami mégsem idegeníti el Gyuri alakját, hanem motivációi megjelenítésével (gyakran csak egy kérdéssel, csak egy hangsúllyal vagy gesztussal) teljes képet ad róla és nagyonis szerethetővé teszi.

Iza szerepében Hajdu Virág szerencsés választásnak bizonyul abból a szempontból, hogy szemmel láthatóan néhány évvel idősebb Kornélnál. Ezzel a választással hitelesebb helyzetbe hozták a szereplőt, hiszen Iza fogja majd bevezetni a fiút a mágikók világába. Egyébként ebben a filmben ez egyben a legnehezebb szerep is: neki kell bemutatnia nem csak Kornél számára, hanem felénk, a nézők felé is a kőmajmok házának mágikus voltát.

Gyuri barátja, Tomi Varga Zétény alakításában sokat hozzátesz a karakteréhez, aki ennek tükrében egyszerre mutat érettséget, felelősségteljességet és gyermeki elesettséget. Neki elég egy néhány mérettel kisebb, még a nyolcvanas években is ciki viseletnek számító mintás napozónadrágban ajtót nyitnia, vagy felnőttes gyerekhangon szólni, hogy nincs otthon kenyér, hogy mindent elmondjon magáról.

Mellékszerepekben láthatjuk többek között a mindig kiváló Molnár Piroskát, Lázár Katit, Haumann Pétert és Koltay Róbertet; külön bája a filmnek néhány szereplő fiatalabb kori másának megjelenítése. (Ilyenkor elgondolkodtató, hogy egy idősík-váltásokkal operáló történet filmrevitele mennyi izgalmas megoldást kínál fel, ha ilyen kiváló színészcsaládok is adottak.)

jarja_gubas

Járja Erik és Gubás Gabi

 

 

A film első harmadában idegesítően kimért anyukát játszó Gubás Gabi leginkább mindenféle rendszabály szigorú betartatásával igyekszik gondoskodását kifejezni. Szeretetének szimbólumai a beazonosíthatatlan vacsorák, talán különösen rosszul sikerült rántották, amiket Kornéllal kelletlenül marcangolnak a konyhaasztalnál. Mielőtt azonban végképp az agyunkra menne, mégis bebizonyítja, hogy képes az őszinteségre és a kitárulkozásra. Az anya érzelmeinek feltárása a cselekménymenet szempontjából meghatározó jelentőségű, ezért nagy feladat hárul Gubás Gabira, hogy az érzelmi tompaságból eljuttassa az anyafigurát felfokozott állapotba úgy, hogy ne hassanak falsnak vagy hisztérikusnak a kitörései.

   Csányi Sándoron csak nevetni lehet, ami nem gond, hiszen ennyi erővel gyűlölhetnénk is a karakterét. Most nem túl fitten jelenik meg, és a fizikumából adódó esetlenséget beépíti a szerepébe is: a félelmetes periton helyett egy eltévedt, némiképp lepukkant alak, azt is mondhatnánk rá, hogy egy vesztes, akit a fia is simán legyőz tengóban, de kiderül: mégis érző szív dobog benne.

A film lehetőségeinél fogva máshová helyezi a hangsúlyt, mint a regény: amíg a könyvben izgalmas olvasmánynak számít a mágikók és peritonok bemutatása, addig a filmben leginkább egy élénk fantáziájú lány agyszüleményeinek tűnnek, és inkább háttérben maradó, érdekes, színes adalékká válik ez a szál. (A végén persze hisszük vagy sem…)

Fonyó Gergely szerint családi mozit szerettek volna készíteni, és ez a legnagyobb erőssége ennek a filmnek: a mágikus okfejtés mögött ugyanis egy széthullott, majd (valamilyen formában) újraegyesülő család története bontakozik ki. Ezt gyermeki nézőpontból közelíti meg, de (ez teszi talán a legemlékezetesebbé ezt a filmet) ebből a szemszögből felvillantja a felnőttek világát is, hibáikkal és esendőségükkel együtt: nem némul el a problémák feltárásakor sem, bár nem is fejt ki minden apró részletet. Jó látni, mikor ennyire fejlett arányérzékkel veszik komolyan a gyerekeket.

haumann_fazakas

Haumann Máté és Fazakas Bendegúz

A filmben a közelmúlt nem csupán tárgyi világában jelenik meg, hanem hozzájuk kapcsolódó, szinte feledésbe merült emberi attitűdök is társulnak hozzájuk. A babettáját dédelgető, vagy éppen Gyurit, az udvarban nyaraló vadidegen gyereket megregulázó szomszéd, Haumann Máté; a csavarós fagyira a pénzt (egy forint ötven fillért) sokalló és nem adó nagymama; a doboztévéből harsogó ünnepi műsor, a fegyveres légiparádé; a hétvégi dögunalom, amikor ,,mindenki otthon ül és pihen” kinek ne lenne ismerős ebből a korszakból?

Emellett a jelen idejű cselekményszálon dicséretre méltóan autentikus a környezet, nyoma sincs a magyar tévésorozatokban gyakran megjelenő sterilségnek: Kornél szobájáról elhisszük, hogy egy hús-vér gyerek lakik benne, a falakon mindenféle autósposzterrel, a polcokon dinoszauruszos könyvekkel, és naná, hogy van egy számítógépe is: ha valaminek utána akar járni, akkor a neten néz szét. A ház, a kőmajmok háza pedig örökké rászorulna egy kis tatarozásra, és nehéz eldönteni, hogy szép-e, otthonos-e, vagy inkább ronda.

A film képi megjelenítésében is ügyel a két idősík különválasztására: míg a múlt megsárgult képeken tárul elénk, a régi színes filmtekercseket idézve, addig a jelen viszafogott, tompított fényekben mutatkozik meg, előrebocsátva, hogy nem egy idill megfestésén fáradoznak az alkotók, avagy így igazította Csukás Sándor operatőri munkáját a történethez. Külön dicséretet érdemlő részlet, hogy a nyolcvanas évek elejének népszerű, ,,színes, szinkronizált amerikai tudományos-fantasztikus” filmje, A Birodalom visszavág csak hallható formában idéződik be; ennek nyilván lincenszjogi oka is van, ugyanakkor az átszellemült arcú moziközönség megmutatása, majd a tűzijáték boldog ropogása az égen hazafelé menet mindent elmond a film hatásáról.

   A kőmajmok házának tévéfilmes változata kapcsolatot létesít a korábbi ifjúsági filmekkel, de új irányokat is keres. Érdekes megfigyelni például azt, hogy amíg korábban jellegzetesen bandatörténeteket láthattunk, addig itt legfeljebb két gyerek barátságát, együttműködését követhetjük nyomon, de szintén gyakran a gyerekek egyedül, magányos hősként haladnak előre a történetben, s ez kétségkívül kölcsönöz némi melankóliát a történetnek.

A különböző hangulatok, korszakok közötti harmónia és a minden részletre kiterjedő odafigyelés (említsük meg a nagyszerű filmzenét is, Monori András szerzeménye) teszik minőségi élménnyé ezt a családi mozit. Csak bízni tudunk abban, hogy nem kell kevesebbet elvárnunk a következőktől sem.

 

A kőmajmok háza

csanyi_jarja

Csányi Sándor és Járja Erik

magyar gyermekfilm, 80 perc, 2014 (12)

rendező: Fonyó Gergely

író: Tasnádi István

forgatókönyvíró: Tasnádi István

operatőr: Csukás Sándor

Szereplők:

Járja Erik (Kornél)

Hajdu Virág (Iza)

Fazakas Bendegúz (Gyuri)

Gubás Gabi (anya)

Csányi Sándor (apa)

Lázár Kati (Baranyai néni)

Jordán Adél (Marcsi néni)

Varga Zétény (Tomi)

 

 

 

A cikkben szereplő fotókat a forgatáson készítette Takács Attila.

 

Comments are closed.

Powered by: Wordpress