A macska varázsa
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy király. Annak volt egy lánya, aki azt mondta, hogy csak ahhoz megy férjhez, aki kitalálja, mi a kedvenc hangszere, és azon is tud játszani egy szép dalt.
Mindenki próbált mindenféle hangszeren, de senki se találta el. A legutolsó helyen egy koldus volt. Amikor rákerült a sor a koldusra, megkérdezte a királytól, hogy kaphat-e estére szállást. Azt mondta a király, hogy a lányom döntsön. A lány azt mondta: A vendégszobában legyen helye, selyemágyban.
A szolgák elvitték a koldust, bevitték a vendégszobába, lefektették, és otthagyták.
Éjszaka elővette a koldus a macskáját. A macska azt mondta neki, hogy majd reggel mond neki valamit. Reggel felkelt a koldus, elővette a macskáját, és a macska azt mondta: adok neked valamit, de ne nézd meg addig, amíg meg nem mutatod a királynak és a királylánynak. Azzal adott neki egy hangszert. Jöttek a szolgák, és bevezették a koldust a terembe. Ott megmutatta a királylánynak a hangszert, és ő is elámult. Egy hegedű volt benne arannyal szegélyezve. A királylány összecsapta a kezét, és azt mondta: Eltaláltad, tényleg a hegedű a kedvencem! És most lássuk, tudsz-e valamit játszani rajta!
A koldus elővette a vonót, és elkezdett rajta játszani. Azt hitte, nagyon csúnyán játszik, pedig gyönyörűen játszott. Azt mondta a királylány: Én a tied, te az enyém! Azzal csaptak akkora nagy lakodalmat, hogy hetedhét országról jöttek vendégek. És boldogan éltek, amíg meg nem haltak.
Sándor Zsófia Flóra, 7 és fél éves